QR kóddal megjelenő tartalomhoz való kategória
Szécsény és Balassagyarmat közt, az Ipoly partján található település Őrhalom. Parasztviseletét annak ellenére sikerült máig megtartania, hogy főútvonal mentén fekszik. Az őrhalmiak egyik legértékesebb viseletdarabja az új asszonyok selyemszalagos, gyöngyökkel, csipkékkel, flitterekkel és rojtokkal gazdagon díszített „gyöngyös főkötője”. A kontyra helyezett, keményvázú fejviseletet a felső részén és a tarkó tájékon rózsaszín-, fehér- és narancsszínű művirágok … Olvass tovább
Észak-Nógrádban, Szécsénytől néhány kilométerre délre található Rimóc, a viseletéről és tánchagyományáról elhíresült település. Napjainkban Rimóc az egyetlen olyan falu vármegyénkben, melynek női viseletében még megtalálható a piros színű csizma. Ez a XIX. század végén, a XX. század elején még általánosan elterjedt lábbeli volt a Kárpát-medencében. A rimóci női, ünnepi viselet egyik legszebb darabja a sárga … Olvass tovább
Karancslapujtő a Karancs hegység déli lábánál folyó Dobroda patak völgyében terül el, Salgótarjántól nyugatra. A lapujtőiek hagyományos női viseletének főbb darabjai: az ingváll, a rojtos vállkendő, az apró ráncolású (rakott) felsőszoknya és a – szabását tekintve – Nógrádban egyedül itt megtalálható kötény. A fehér anyagból varrt kötény tulajdonképpen két részből áll. A nagyobbik, felső része … Olvass tovább
A nógrádi palócok életére, s ezáltal öltözködésére is jelentős hatással volt a XIX. század végén fellendülő Salgótarján környéki bányászat és gyáripar. A biztos megélhetést nyújtó bányászélet viseletre gyakorolt hatását jól mutatja a Salgótarján délkeleti előterében lévő dombok közt megbújó Kazár faluja. A férfiak viseletében leginkább az új anyaghasználat, a fekete tükörbársony megjelenését tapasztaljuk. A nők … Olvass tovább
A Cserhát hegység délkeleti részén, Pásztótól délnyugatra, egy völgykatlanban helyezkedik el Buják. Női viseletét tekintve ez a település az, mely napjainkban talán a legkönnyebben felismerhető. A térd vonalát épphogy elérő, sokszoknyás viselete a palócok legrövidebb női öltözetei közé tartozik. A használatban lévő viseletdarabok közül érdemes kiemelni azt a hosszú ujjú blúzt, amit a bujákiak zabkának … Olvass tovább
Nógrád vármegyében jelentős számú szlovák nemzetiség él. A Mikszáth Kálmán által „Tót atyafiaknak” nevezett szlovákság szigetszerű, nagyobb falucsoportjait jellemzően Nyugat- és Dél-Nógrádban (Balassagyarmat, Rétság és Szirák környékén), valamint Salgótarjántól délre, a Kis-Zagyva völgyében találjuk. A Balassagyarmat környéki tótok egyik legmeghatározóbb viseletes települése Terény (szlovákul: Terany). A Szanda-patak völgyében elterülő kis faluban még fellelhető a XIX. … Olvass tovább
A trianoni békeszerződés értelmében területileg közel a felére csökkent Nógrád vármegye. Kis területe ellenére Nógrádban egykor több tucat kisebb-nagyobb viseletcsoportot lehetett elkülöníteni. A nyugat-nógrádi térség női viseletei közül a Balassagyarmat és Rétság között található Érsekvadkert mindenképp említésre méltó. A vadkerti nők rakott felsőszoknyájukhoz és rakott kötényükhöz ünnepnapokon legszívesebben pruszlikot vettek fel. A pruszlik olyan mellény … Olvass tovább